Alapszabályzat

Preambulum


Respect és elfogadás egymás művészete iránt a cirkuszművészeten belül.

A cirkuszművészet különböző ágazatainak képviselői a Fővárosi Nagycirkusz „Cirkuszi Szomszédolás” programja alatt kifejezték akaratukat, hogy szükség van egy egyesület megalkotására Közép Európában, annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb módon legyenek képviselve az artisták, a cirkuszművészek érdekei. A nemzetközi egyesület kéri felvételét az Európai Cirkuszművészeti Szövetségbe és a Cirkuszi Világszövetségbe, melyek irányelveit magára nézve is elfogadja.

Az egyesület elfogadja és egyetért a 2017. január 22 én Monte Carloban Stephanie Monacoi Hercegnő által elsőként aláírt és a Monte Carlo-i fesztivál résztvevői által is aláírt CIRCUS MANIFESTO tartalmával.

Jelen Alapszabály elfogadásával az Egyesület alapítói a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil törvény) alapján a tagok közös, tartós céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező, önkéntesen létrehozott, egyesületként működő civil szervezet hoznak létre az alábbiak szerint:


  1. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

  1. Az Egyesület neve: Közép-Európai Cirkuszművészeti Egyesület

  2. Az Egyesület angol neve: Central-European Circus Art Association

  3. Az Egyesület székhelye: 1062 Bp. VI., Andrássy út 61.

  4. Az Egyesület Elnöke: Fekete Péter


  1. II. AZ EGYESÜLET CÉLJA és FELADATAI

    1. A társadalmi önszerveződés és az Egyesülethez való tartozás révén a tagok célja, hogy a cirkuszművészet területén alkotó művészek az egyetemes cirkuszművészet egyre gazdagabb sokszínűségére alapozva, eddig eredményeinek védelmében, önmaguk és intézményeik fejlődése érdekében összehangoltabban léphessenek. fel. A demokratikus elveken nyugvó Egyesület céljának elérése érdekében főként az az alábbi feladatokat látja el:

  1. népszerűsíti a cirkuszművészetet, az artistaművészeket és produkcióikat;

  2. cirkuszi produkciókat hoz létre,

  3. cirkuszszakmai rendezvényeket szervez;

  4. szakmai segítséget nyújt a határokon átívelő mobilitás, munkavállalás elősegítésére;

  5. elősegíti az állatvédelmi és állategészségügyi elvek érvényesülését a cirkuszi produkciókban;

  6. elősegíti az utazó cirkuszokban felnövő és játszó artista gyerekek oktatását;

  7. képzések, workshopok szervezésével segítséget nyújt az artistaiskolák képzési programjához;

  8. a cirkuszpedagógia, a szociális cirkusz eszközeivel, módszertanának kidolgozásával hozzájárul az oktatási-nevelési programokhoz, a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentéséhez,

    1. Az Egyesület céljainak megvalósítása során politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tőlük anyagi támogatást nem fogad el. Az Egyesület országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.


  1. III A TAGSÁGI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE

    1. Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik. A jelen Alapszabály elfogadásának időpontjában az Egyesület tagságát a jelen Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza. A tagok személyének időközbeni változása a jelen Alapszabály módosítását nem igényli.

    2. Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, aki a közép-európai cirkuszművészettel kapcsolatban áll vagy állt, és a közép-európai cirkuszművészeti tradíciók megőrzése és megújítása érdekében aktív tevékenységet fejtett ki vagy kíván kifejteni, vagy az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely Közép-Európában a cirkuszművészet területén működik és

  1. az Egyesület Elnökségéhez benyújtott írásbeli tagfelvételi kérelmében kijelenti, hogy az Alapszabályt elfogadja, az Egyesület céljaival egyetért, továbbá vállalja a tagdíj megfizetését;

  2. természetes személy esetében büntetlen előéletű;

  3. tagsága nem sérti vagy veszélyezteti az Egyesület vagy a többi tag érdekeit;

Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, mely az egyesületet anyagilag támogatja. A támogatás elfogadásáról az Elnökség határoz.

    1. Az Elnökség a tagfelvételi kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a Közgyűlést a tagfelvételi kérelem beadását követő ülésen tájékoztatja, amely dönt a tagsági jogviszony létesítéséről.


  1. IV. A TAGSÁGI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

    1. Az egyesületi tagság a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, kilépéssel, kizárással, a tagsági viszony Egyesület általi felmondásával vagy az Egyesület megszűnésével szűnik meg.

    2. Az Egyesületből való kilépés önkéntes, azt az Elnökség részére írásban kell bejelenteni. A kilépési szándékot indokolni nem kell, a tagsági viszony a bejelentés Elnökség általi kézhezvétel napján szűnik meg. Kilépés esetén a tag a korábban befizetett tagdíj visszakövetelésére nem jogosult.

    3. Az Elnökség bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére kizárhatja a tagot, ha az súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jelen Alapszabályban, a vonatkozó jogszabályokban vagy közgyűlési határozatokban foglaltakat, illetve ha az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít, így különösen, ha

  • súlyos vagy ismétlődő etikai vétséget követ el;

  • tagdíjfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget;

  • jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítélik.


Az Elnökség a kizárási eljárásban az eljárás alá vont személy számára biztosítja, hogy álláspontját írásban kifejthesse.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. A kizárás tárgyában hozott elnökségi határozat indokolásának tartalmaznia kell a kizárást megalapozó tényeket és bizonyítékokat, illetve az arról való tájékoztatást, hogy a tag a kizárásról szóló határozatot a kézhezvételtől számított harminc napon belül az illetékes bíróság előtt keresettel megtámadhatja és kérheti a határozat hatályon kívül helyezését jogszabálysértésre vagy arra hivatkozással, hogy a jelen Alapszabályba ütközik.

A kizárás tárgyában hozott határozat alapján a tagsági jogviszony a határozat kézhezvételének napján szűnik meg.

Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.


  1. V. A TAG JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

  1. 1. A tag jogai:

  1. részvétel a Közgyűlésen szavazati joggal;
    választhat és választható az Egyesület szerveibe;
    az Egyesületre vonatkozó bármely kérdésben javaslatot tehet és véleményt nyilváníthat;
    az egyesületi iratokba betekinthet, az Elnökség tagjaitól tájékoztatást kérhet;
    részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait;
    kezdeményezheti a Közgyűlés összehívását.

    A pártoló tag a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt, az Egyesület szervei tekintetében választási joggal nem rendelkezik és azokba nem választható, egyebekben a tag jogait gyakorolja. A pártoló tagra a jelen Alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában a tagra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

  1. 2. A tag kötelezettségei:

  1. az Egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint határozatainak betartása és végrehajtása,
    az Egyesület működésének és az Egyesület célkitűzései megvalósításának elősegítése,
    a tagdíj megfizetése,
    az Egyesülethez méltó magatartás tanúsítása, valamint tartózkodás minden olyan magatartástól, amely az Egyesület céljával ellentétes, illetve sérti vagy veszélyezteti az Egyesület érdekeit.
    A tagsági jogokat jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak vezető tisztségviselője vagy az általa teljes bizonyító erejű magánokirattal meghatalmazott személy gyakorolja. A természetes személy tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.


  1. VI. A KÖZGYŰLÉS ÜLÉSE

  1. Az Egyesület legfőbb és döntéshozó szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés.

  2. A Közgyűlés nem nyilvános. A nyilvános közgyűlés tartásáról indokolt esetben a Közgyűlés dönthet.

  3. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Elnökség indokolt esetben bármikor jogosult rendkívüli közgyűlést összehívni. Az Elnökség köteles rendkívüli közgyűlést összehívni, ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásait esedékességkor teljesíteni, vagy az Egyesület céljának elérése veszélybe kerül, valamint ha a bíróság elrendeli vagy a tagok legalább kétharmada – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri.

  4. A Közgyűlést az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnökség bármely más tagja hívja össze. A Közgyűlés, az ülés napját megelőző legalább tizenöt nappal igazolható módon, elektronikus úton megküldött írásbeli meghívóval kerül összehívásra. A meghívó tartalmazza az Egyesület nevét és székhelyét, a Közgyűlés helyét, időpontját és tervezett napirendjét, határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.

  1. A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg, amely tekintetében a tagok a meghívó kézhezvételét követő 5 (öt) napon belül, tehetnek indokolt kiegészítő javaslatot. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában

  1. Indokolt esetben az Elnök jogosult az ülés megkezdését megelőzően a napirend kiegészítését javasolni, amelyről a Közgyűlés ugyancsak a napirend elfogadását megelőzően dönt.

  2. A Közgyűlés helyszíne az Egyesület székhelye vagy a meghívóban megjelölt egyéb helyszín.

  3. A Közgyűlés elektronikus ülés keretében is megtartható. Az elektronikus ülésen igény bevehető elektronikus eszközök: Skype videokonferencia. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök aláírásával hitelesít.

  4. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint - ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi - képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és - ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg - a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

  5. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van. Amennyiben a Közgyűlés az eredeti meghívón szereplő kezdő időponttól számított fél órán belül nem válik határozatképessé, a Közgyűlést el kell halasztani és meg kell ismételni. A megismételt Közgyűlés az eredeti Közgyűlés napirendjére felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amely körülményt a meghívóban ugyancsak fel kell tüntetni. A megismételt Közgyűlés a határozatképtelen Közgyűlés napjára is kitűzhető, amennyiben ez az eredeti Közgyűlés meghívójában szerepel a határozatképességétől függő feltétellel.

Amennyiben a Közgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, a Közgyűlést kizárólag akkor lehet megtartani, ha részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

  1. A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

  2. A Közgyűlést az Egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén az Elnökség más tagja vezeti. A Közgyűlés az ülés megnyitását követően tagjai közül egy-egy szavazatszámlálót, jegyzőkönyvvezetőt és jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.

  3. A Közgyűlés határozatait – jelen Alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában – nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint felének „igen” szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A Közgyűlés a jelenlevő tagok több mint felének indítványára bármely kérdésben az egyszerű többségtől eltérő szavazati aránnyal hoz határozatot.

  4. A Közgyűlés nyílt szavazással, a jelenlévő tagok kétharmadának „igen” szavazatával dönt a tagfelvétel, a vezető tisztségviselő visszahívása tárgyában. A Közgyűlés nyílt szavazással, az összes tag háromnegyedének „igen” szavazatával dönt az Egyesület Alapszabályának, céljának módosítása, továbbá az Egyesület feloszlása és megszűnése, más civil szervezettel való egyesülése, illetve szétválása tárgyában.

  5. A Közgyűlés titkos szavazással dönt a vezető tisztségviselők megválasztásáról, valamint a jelenlevő tagok több mint felének indítványára bármely egyéb kérdésben. Titkos szavazás esetén a szavazás lefolytatásának segítésére három főből álló szavazatszámláló bizottság kerül megválasztásra a közgyűlés tagjai közül, amely biztosítja a titkos szavazás feltételeit, valamint a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét megállapítja.

  6. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve akivel a határozat alapján szerződést kellene kötni, vagy aki ellen pert kellene indítani, illetve aki egyébként személyesen érintett a döntés által. Nem szavazhat az sem, akinek hozzátartozója érintett a döntésben, illetve aki a döntésben érintett szervezettel többségi befolyást biztosító kapcsolatban áll. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

  7. A Közgyűlés – az Elnökség döntése alapján – ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Ebben az esetben az Elnökség a határozat tervezetét a tagok részére előzetesen elektronikus vagy postai úton írásban megküldi. A tagok a tervezet kézhezvételétől számított nyolc napon belül jogosultak szavazatukat az Elnökség részére elektronikus vagy postai úton írásban megküldeni. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi „igen” szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte szükséges lenne a határozatképességhez ülés tartása esetén. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül az Elnökség összesíti a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon közli a tagokkal.

  8. A nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, a közgyűlés helyét és idejét, a levezető elnök a jegyzőkönyvezető, a jegyzőkönyv hitelesítő nevét, a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, lényeges észrevételeket, a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát, valamint a meghozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írják alá, és a hitelesítőnek megválasztott jelen lévő tag aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyv nyilvánosan kezelt részeit az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

  1. Az egyesület ügyvezetése köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni. Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az ügyvezetéstől.


  1. VII. A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. az Alapszabály megállapítása és módosítása;

  2. az Egyesület megszűnésének, más civil szervezettel való egyesülésének, valamint szétválásának elhatározása;

  3. a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

  4. az Egyesület szekcióinak, mint szervezeti egységeinek jogi személyiséggel történő felruházása és annak visszavonása;

  5. az éves költségvetés elfogadása;

  6. a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása;

  7. az Elnökség éves szakmai beszámolójának elfogadása;

  8. az olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, melyet az Egyesület saját tagjával, az Elnökség tagjával, valamint ezek hozzátartozójával köt;

  9. döntés mindazon kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy a jelen Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.


  1. VIII. AZ ELNÖKSÉG ÜLÉSE

  1. Az Egyesület tevékenységét a Közgyűlések közötti időszakokban az Elnökség irányítja. Az Elnökség az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek jogszabály vagy a jelen Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

  2. Az Elnökség az egyesület tagjai közül a Közgyűlés által öt éves határozott időre megválasztott, öt fős testület, melynek alapításkori tagjait a jelen Alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza. Tagjai az Elnök, valamint két elnökhelyettes és két elnökségi tag. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői, akik feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

  3. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedéves rendszerességgel ülésezik. Bármely elnökségi tag indítványára rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni.

  4. Az Elnökséget az Elnök, akadályoztatása esetén bármely elnökhelyettes az ülés napját legalább három nappal megelőzően elektronikus vagy postai úton megküldött meghívóval hívja össze, amely meghívó az ülés napirendjét is tartalmazza.

  5. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az Elnökség tagjain kívül kizárólag az Elnök által állandó jelleggel vagy esetileg meghívott személyek vehetnek részt.

  6. Az Elnökség határozatképes, ha azon az Elnökség minden tagja jelen van. Az Elnökség valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik Az Elnökség a határozatait nyílt szavazással, a jelen lévő elnökségi tagok többségének „igen” szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alapján mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

  7. Az Elnökség tagjaival szembeni követelmények és kizáró okok:

  1. az Elnökség tagja kizárólag olyan nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták;

  2. nem lehet az Elnökség tagja, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;

  3. nem lehet az Elnökség tagja, akit a vezető tisztségviselői tevékenység gyakorlásától jogerősen eltiltottak, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.

  1. Az Elnökség tagjainak megbízása megszűnik:

  1. a határozott idő lejártával;

  2. írásbeli lemondással, annak az Elnökség általi átvételének napján;

  3. a Közgyűlés általi visszahívással, az erről rendelkező indokolással ellátott közgyűlési határozat kézhezvételének napján;

  4. vezető tisztségviselővel kapcsolatos, jogszabályban vagy a jelen Alapszabályban rögzített kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az Elnökségi tag Közgyűlés általi visszahívására okot adó körülmények:

  1. az Alapszabály vagy jogszabály tisztségére vonatkozó rendelkezéseinek tudatos, az erre való írásbeli figyelmeztetést követően is fennálló megszegése vagy elhanyagolása;

  2. az Elnökség működtetésének huzamos elhanyagolása;

  3. erkölcsi alkalmatlanná válás;

  4. az Egyesület anyagi érdekeinek felróható és huzamos elhanyagolása;

  5. bármely jogszabályban vagy alapszabályban írt összeférhetetlenségi ok bekövetkezése

  6. a vezető tisztségviselői tevékenység gyakorlásától jogerősen eltiltják.


  1. IX. AZ ELNÖKSÉG HATÁSKÖRE

Az Elnökség feladat- és hatáskörébe tartozik:

  1. az Egyesület tevékenységének vezetése, irányítása és szervezése, az Egyesület napi ügyeinek vitele körében szükséges döntések meghozatala;

  2. a Közgyűlés előkészítése és napirendi pontjainak meghatározása;

  3. az éves költségvetésről, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóról szóló javaslatok elkészítése és azok Közgyűlés elé terjesztése;

  4. az éves szakmai beszámoló elkészítése és annak Közgyűlés elé terjesztése;

  5. a Közgyűlés határozatainak végrehajtása és azok ellenőrzése;

  6. javaslattétel a Közgyűlés részére tagsági jogviszony létesítése tárgyában;

  7. döntés tagkizárás tárgyában;

  8. az Egyesület vagyonának kezelése, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, döntés ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése és elidegenítése, valamint hitel felvétele tárgyában;

  9. az Egyesület szabályzatainak elfogadása a jelen Alapszabály kivételével;

  10. a Határozatok Tárának, az Egyesület szervezeti okiratainak, szabályzatainak és egyéb könyveinek nyilvántartása, vezetése, az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

  11. döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, a jelen Alapszabály vagy a Közgyűlés határozata az Elnökség hatáskörébe utal.


  1. X. AZ ELNÖK

  1. Az Egyesület legfőbb vezető tisztségviselője az Elnök, aki az Elnökség közreműködésével irányítja és vezeti az Egyesület tevékenységét.

  2. Az Elnök hatáskörébe tartozik:

  1. a Közgyűlés és az Elnökség üléseinek összehívása és vezetése;

  2. az Egyesület önálló képviselete bíróságok, hatóságok és más harmadik személyek irányában;

  3. mindazoknak feladatok ellátása, amelyeket jogszabály, a jelen Alapszabály vagy az Elnökség határozata az Elnök hatáskörébe utal.

  1. Az Elnök képviseleti vagy egyéb hatáskörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökhelyettesekre átruházhatja. Egyebekben az elnökhelyettesek az Egyesület nevében az Elnök írásbeli felhatalmazása és meghatalmazása nélkül nem járhatnak el, kötelezettséget az Egyesület nevében nem vállalhatnak. Az Elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökhelyettes helyettesíti.”


  1. XI. A SZEKCIÓK

    1. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében szekciókat hozhat létre mind Magyarországon belül, mind pedig külföldön.

  1. A szekciók a működésük rendjét saját szabályzatukban rögzítik, amelynek rendelkezései a jelen Alapszabállyal nem lehetnek ellentétesek. A szekciók szakmai- és döntés előkészítő munkát végeznek, ami alapján az egyesület közgyűlése, az elnökség, és az elnök számára előterjesztéseket és döntési javaslatokat tehetnek. A szekciók az Egyesület ügyeiben döntési jogkörrel nem rendelkeznek.

  2. A Szekciók önálló munkaprogram alapján dolgoznak, amit maguk alakítanak ki.


  1. Az egyes szekciók különösen az alábbi területekkel foglalkoznak:

  • Előadó-művészeti szekció

  • Műszaki, technikai szekció


  1. XII. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA, TAGDÍJ

  1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

  2. Az Egyesület vagyona készpénzből, ingatlan és ingó vagyonból, továbbá vagyoni értékű jogokból állhat.

  3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

  4. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiak:

  1. tagdíjak és pártoló tagok adományai

  2. természetes személyek és gazdálkodószervezetek támogatásai és adományai;

  3. rendezvények bevételei;

  4. állami, társadalmi és egyéb szervek, szervezetek által nyújtott támogatás;

  5. gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek;

  6. egyéb bevételek.

  1. A tagdíj az Egyesület céljával, a feladatai teljesítéséhez szükséges forrásszükséglettel és a tagok teljesítőképességével összhangban kerül megállapításra, figyelembe véve a működőképesség biztosításához szükséges vagyont.

  2. Az éves tagdíj mértéke a 2017.évben a rendes tagoknak: 1 Euro. Az éves pártolói tagdíj minimális mértéke a 2017. évben évi 100 Euró.

  • Az a pártoló tag, aki évente legalább 3000 Euro összeggel támogatja az Egyesületet, jogosult a Közép-Európai Cirkuszművészeti Egyesületet Arany Fokozatú Támogatója cím viselésére.

  • Az a pártoló tag, aki évi legalább 2000 Euro összeggel támogatja az Egyesületet jogosult Közép-Európai Cirkuszművészeti Egyesületet Ezüst Fokozatú Támogatója cím viselésére.

  • Az a pártoló tag, aki évi legalább 1000 Euro összeggel támogatja az Egyesületet jogosult Közép-Európai Cirkuszművészeti Egyesületet Bronz Fokozatú Támogatója cím viselésére.

  1. A tagdíj és a pártolói tagdíj összegeinek módosítását az Elnökség javaslatára a Közgyűlés fogadja el, ami az Alapszabály módosítását nem igényli. A tagok a tagdíjat, illetve a pártoló tagok a pártolói tagdíjat évente, legkésőbb a tárgyév június 15. napjáig kötelesek megfizetni.

    Jogosult neve és címe: AKCENTA CZ a. s. Gočárova 312 Hradec Králové 500 02 Czech Republic
    A jogosult bankjának neve: Deutsche Bank AG Czech Republic
    Deviza: EUR
    IBAN: CZ5879100000003133200106
    SWIFT: DEUTCZPX
    Az átutalás közleménye: 60688/Közép-Európai Cirkuszművészeti / az átutalási közleményt minden esetben írják be a közleménybe a partnereik/


Forint számla
Jogosult neve:  Közép-Európai Cirkuszművészeti Egyesület  (CECA)
A jogosult bankjának neve:  OTP Bank
Pénzforgalmi jelzőszám: 11707110-21455481
Számla elnevezése: CECA
Számla devizaneme: HUF


  1. Az Egyesület céljai elérése és működése gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében – közvetlen összefüggésben – gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenysége során elért eredményét nem osztja fel a tagjai között, azt kizárólag a jelen Alapszabályban meghatározott egyesületi célok megvalósítására fordítja.

  1. XIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

  1. Az Egyesület megszűnik, ha

  1. a Közgyűlés a feloszlásáról határoz;

  2. egy másik egyesülettel egyesül (összeolvadás, beolvadás);

  3. az arra jogosult szerv megszünteti;

  4. céljának megvalósítása lehetetlenné vált;

  5. tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt;

  6. jogszabályban meghatározott egyéb esetekben.

  1. Az Egyesület kizárólag egyesülettel egyesülhet és egyesületekké válhat szét.

  2. Megszűnés esetén az Egyesület vagyonát a hitelezők kielégítése után az egyesületi célokkal hasonló cél megvalósítására létrejött Magyar Cirkuszművészetért Alapítvány (20671675 9001 572-01, Budapest, Állatkerti körút 12/a) céljaira kell átadni.

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Civil törvény rendelkezéseit és a Ptk.-nak az egyesületről szóló rendelkezéseit, továbbá az egyéb hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

Budapest, 2017. március 19.


ZÁRADÉK

Jelen Alapszabályt a Közép-Európai Cirkuszművészeti Egyesület a 2017. március 19. napján Budapesten megtartott Közgyűlése a 2017/1. számú határozatával fogadta el. 

  • Tíz ország artistaművészeinek egybehangzó szavazatával alakult meg a Közép-európai Cirkuszművészeti Egyesület a Cirkuszi szomszédolás című műsor zárónapján a Fővárosi Nagycirkuszban. 

    2017. március 19-én a Fővárosi Nagycirkuszban ünnepélyes keretek között megalakult a CECA (Central European Circus Art Association), a Közép-európai Cirkuszművészeti Egyesület. Az alapító tagok – elsősorban artistaművészek és a cirkuszművészethez aktívan kapcsolódó háttérszakmák képviselői, táncosok, zenészek, műszaki dolgozók, rendezők, cirkuszmenedzserek – a Fővárosi Nagycirkusz Cirkuszi szomszédolás című műsorának sikere kapcsán döntöttek úgy, hogy szükség van egy olyan szervezetre, amely a cirkuszművészet közép-európai regionális érdekeit képviseli. „Összefogás, respekt és egymás művészetének elfogadása” – ezzel a mottóval és célkitűzéssel fogadták el az alapszabályt. A cirkuszművészet az emberi teljesítőképesség határait feszegető, társadalmi üzeneteket hordozó és kifejező előadó-művészeti ág; s a tervezett új budapesti nemzeti cirkuszközpont egyben a közép-európai régiót is hivatott kiszolgálni.

    Az új egyesület felvételét kéri mindkét nagy világszervezetbe: a Cirkuszművészeti Világszövetségbe (Fédération Mondiale du Cirque), valamint az Európai Cirkuszművészeti Szövetségbe (European Circus Association), azok programját magára nézve is iránymutatónak tartja. A most alakult szervezetnek tagja lehet valamennyi artistaművész, cirkuszművészethez kapcsolódó háttérdolgozó, cirkusztámogató, akinek aktív kapcsolata van a közép-európai cirkuszi régióval. Az alapító tagok között szerepelnek Ausztria, Olaszország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország és Magyarország művészei és cirkuszi szakemberei. Az elnökség tagjai: Adriana Folco Knie (Olaszország/ Ausztria), Viktor Yarov (Ukrajna), Manfred Kannacher (Németország), Hunyadi János Mátyás „Arkan” (Románia). Az egyesület elnöki posztjára Fekete Péter miniszteri biztost, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatóját választotta a közgyűlés.

  • Circus artists from ten countries unanimously voted to establish the Central European Circus Art Association on the final day of the Neighbouring Circus show at the Capital Circus of Budapest. The Central European Circus Art Association (CECA) was established at a ceremony in the Capital Circus of Budapest on March 19, 2017.

    The founding members – mainly circus artists and representatives of the background trades actively involved in the circus arts, such as dancers, musicians, technical staff, directors and circus managers – decided in connection with the success of the Neighbouring Circus show at the Capital Circus of Budapest that there is indeed a need for an organisation that represents the Central European regional interests of circus art. The statutes were adopted under the motto and goal “Unity, respect and acceptance of each other’s art”. Circus art is a branch of the arts that pushes people’s ability to the limits in their performance, which carries and expresses social issues. The planned new national circus centre in Budapest is intended to serve the Central European region as well. 

    The new Association has applied for admission to the two large international organisations, the Fédération Mondiale du Cirque and the European Circus Association, accepting their programmes as guiding principles for itself. All circus artists, people working in the background trades connected with the circus arts and circus sponsors who are actively involved in the Central European circus region can become members of the newly formed Association. The founding members include artists and circus experts from Austria, Italy, Slovakia, Poland, Ukraine, Romania, Serbia, Croatia and Hungary. The members of the executive board are Adriana Folco Knie (Italy/Austria), Viktor Yarov (Ukraine), Manfred Kannacher (Germany) and János Mátyás “Arkan” Hunyadi (Romania). The ministerial commissioner and director of the Capital Circus of Budapest, Péter Fekete, was elected president of the Association by the General Assembly.